1.
Az emlékezés bűvös varázshatalmú szó
Mely megszépít,megaranyoz mindent
És elhjitet velünk , hogy a jelen sohasem
Ér fel azzal, amit a múlt adott.
2.
A leány élete egy robogó vonat,vezetője egy ifjú
Védjelzője a mama, váltója a szerelem, állomása a házasság
Jól megvállazd a vezetőt, halgasd meg a védjegyzőt
Óvatos légy a váltóknál, hogy az állomáshoz szerencsésen eljussál.
3.
Az érzelem kis kertjében szép virág az emlékezet
Törj nékem abból egyet, s igérd meg, hogy el nem feledsz.
4.
Az élet pálya kétes és nehéz, vezéreljen rajta túlvilági kéz
Ha lépsz, fontold meg lépteide, mert visszalépni sokdzor nem lehet.
5.
Az élet tengerén létezik egy sziget
Boldogság a neve, az legyen a tied.
6.
A virág csak egyszer nyílik, hervadni kezd azután
Szeretni csak egyszer lehet, tiszta szívből igazán.
Maradjál Te bimbó, ameddig csak lehet
Mert a kinyilt rózsaszálnak, nincs többé kikelet.
7.
A virág elhervad, a szikla meghasad,
De a mi szerelmünk örökre fenmarad.
8.
Amikor eszembe jutsz könnyes éjszakákon
Csak a te neved lesz a boldogságom
Százszor súgtam néked, hogy szivemből szeretlek
Szivem is azt súgja, soha nem feledlek.
9.
A virág elhervad, rövid pár nap alatt
De az én emlékem, örökké hű marad.
10.
Az ember nem egyéb, mint egy élő hárfa
Melyen a sors keze, a nótáit játsza
Hol bús nótát pernget, hol pediglen vigat
Hol kacag a hárfa, hol zokogva vigad.
A sors za ujjait, a húrokon tartja
Simogatja lágyan vagy széjjel szagattja.
11.
Az ibolya szép kis virág, szereti az egész világ
Én is Téged szeretlek, vedd emlékül versemet.
12.
Az égen egy csillag álldogál, énekel egy kis csalogány
Édes kedves barna lány, gondolsz-e még néha rám.
13.
Azóta nincs nyugodalmam, se éjjelem se nappalom
Szüntelenül hozzád vágyom. Szépséges szép kis galambom.
14.
Azért írom az emléket, hisz már is tudom, hogy el leszek feledve
Mert sok van ki könnyen feled, kevés az ki igazán szeret.
15.
Az életben három vigyáz reád, Isten , szülő és jóbarát
Imádd az elsőt, szeresd a másodikat,
Csak el ne feledd a harmadikat.
16.
A vadvirágos idő is azt súgja nékem
Én leszek a legboldogabb, ha te is szeretsz engem
Összeszedem a virágot, egy csokorba néked
Mert a szivem nem szeret mást, csak egyedül téged.
17.
Aki azt mondja imád, ne hidd a szavát
Aki azt mondja szeret, talán igaz lehet
De akinél a szív beszéll, az csak érted él.
18.
Az életben eljön az is, hogy elválunk,
Talán már nem is találkozunk
De azért ne feledd el soha, hogy engem is ismertél valaha.
19.
A szerelem szép mese, szivem szép szerelme
Tanuld meg a szép mesétl, s azt mond rá : “Jaj de szép.”
20.
Az emlék oly virág, mely nem hervad el soha
Melyet vihar nem tép, s a szél nem sodorja tova
Gyüjts hát ilyen virágot, amennyit csak lehet
Többek között őrizd meg az én emlékemet.
21.
Az árvácska szép virág, téged látni boldogság
De én boldog nem vagyok, mert tőled távol vagyok
Bármilyen távol leszek tőled, mindig szeretni foglak téged
Barmily gyorsan fut is az idő , soha sem foglak feledni.
22.
Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell
S, kit szeretünk, ne feledjük el soha.
23.
A rózsa a nyár jelképe,e kézírás, egy barna fiú emléke.
24.
A legnemesebb az a kő , mely nem tűr karcolást
A legnemesebb az a szív, mely inkább tűr, mint karcol mást.
25.
A barátság arany fonál, mely ha egyszer elszakad
Össze lehet kötni, de a csomó megmarad.
26.
A madarat ne zárd kalitkába, mert a madáar boldogsága a szabadság
A te boldogságod pedig a gyermekkor.
27.
Az emlék az élet óceánján vergődő kis csónak
Melybe ha erősebben kapnak bele az élet viharai
Hamar elsülyed, s csak hosszú-hosszú évek múlva
Jönnek felszinre roncsai, egy-egy fájdalmas emlékdarab.
28.
A napsugár szemével mindent lát, minden szál fű kap tőle egy sugarat
Minden csepp lény élvezi a mosolyát, szeret a szív
Feled és mosolyog, szeret a szív, feled és megbocsájt.
29.
Az igazi szerelemnek nincsen soha vége
Lelked mélyén bevésődött, ezer szép emléke
Ha egy szívnek búcsút intesz, mintha veled sirna
Mindha minden szép emléke, sírva visszahivna
Ne szaladj az emlélektől, akár hogy is fájnak
Úgy követnek minden felé, mint a fényt az árnyék.
Ha valakit megszerettél, életednél jobban
Nem feledhetsz, mert a szive, mindig érte lobban.
30.
A szív egy kis mozdony, mely nem szünetel soha
Csodás titkos erő hajtja, hjogy mi a neve ? Majd megmondja.
31.
A kislány regény, az asszony költemény
Az özvegyasszony tragédia, a nagymama komédia
A falon mászik egy légy, agyon ütöm, hogy boldog légy.
32.
Az én szivem rejtek mélyén, van egy leány képe
Kősziklába se lehetne jobban bele vésve
Úgy őrzöm ott, mint a világ legdrágább kincsét
Hogyha tudnák az emberek, talán el sem hinnék
Álmaimban eljön hozzám , titkon minden éjjel
Bekopog az ablakon hófehér kezével
Felébredek, véget ér a leggyönyörűbb álom
Én Istenem engedd meg, hogy valóságra váljon.
33.
Amilyen az ég vihar után, életed legyen olyan vidám
Csendes, tiszta zavartalan, kivánja egy boldogtalan.
34.
Álmot ne szőjj, ne várj csodákat, csúcsokra mi nem jutunk fel
De nem küzdünk talán hiába, az élet szép, csak hinni kell.
35.
Az életben három utat kövess, hidj, remély és szeress
Hidj, dekinek ? Remély, de mit ? Szeress, de jól nézd meg, hogy kit.
36.
Akit szívből szeretsz, ne bánsd meg soha
Ne üss szívének szeget, mert nem gyógyúl be soha.
37.
Az élet rögös és nehéz, de könnyen boldogulsz, ha vársz, bízol és remélsz.
38.
Az élet olyan, mint egy számtanóra, osztunk, szorzunk, s kivonunk
Ó mire javítani akarunk, csöngetnek, s vége az életnek.
39.
Az élet útja kétes és nehéz ,azért ha lépni fogsz jól fontold meg lépésedet
Mert visszalépni, nem mindig lehet. Előted a küzdés, előted a pálya
Az erötlen csügged, az erős megálja, tudod miaz erő ? Akarat
Mely előbb vagy utóbb borostyánt arat
Ne keress magadnak fényt és boldogságot
Hisz ez nem ad neked örök boldogságot
Nézd a kis fecskepárt és megérted a dolgot
Csak egy kis fészke van, mégis milyen boldog
Annak add a kezed, ki a szived kéri
Annak add a szived, ki a kezed kéri.
40.
A sors bármit is hoz rád, e fényképen bosszút ne állj
Tedd el mint örök emléket, mert ki ezt küldi, sose feled téged.
41.
A te utadat sose törje bánat,
Vagy ha töri is kébzeld eléd e rózsa szálat
Már távolról nézek vissza, eszembe jutsz mégis
A rózsa szálat vidd el, vele megyek én is.
42.
A szív csupán csak egy tavaszt éll
Csupán csak egyszer szeret és remél.
43.
Az ember hivatása, hogy megismerje az igazságot
Szeresse a szépet, és cselekedje a legjobbat
Hidj, Rmély és Szeress !!!
44.
A boldogság ritka, szenvedni egy szívért
S küzdeni igazán a boldog életlrt.
45.
Amennyi a zöld fűszál, égen ahány csillag jár
Májusban a szép virág, annyi áldás száljon ráad.
46.
Akinek a könnye pereg falevél hullásán
Kinek a szíve vérzik, hegedű sírásán
Akinek halvány arca, elpirul egy szónál
Fehérebb annak a leke, a rissen hullott hónál.
47.
Akit szeretsz, ne bánsd, ne sértsd, egy rosz szó elég
Hogy rádobjad a szendvedést, a bánat fellegét
Hiába süt majd ki anap, hiába mosolyogsz,
Neki a rossz szó fáj, és örökké fájni fog.
48.
A szív csalóka, olyan mint egy nyíló rózsa
Nagyon hamar kinyílik, de hamar is búcsúzik
S – a búcsú fájdalmas, az élet borzalmas
Ettől óvlak én ezen kis vers ügyén.
49.
A te szived legyen, idegenek előtt zárva
És ha jön egy jó barát, csak a rácson nézzen át
De ha jön az igazi, annak szived nyissad ki.
50.
A szerelem rózsa lánc, soha el ne szakadjon
Kitöl e pár sort kapodl, emlékedben maradjon
Naptól virít, naptól hervad a rózsa
Hogy szeretlek nem tehetek róla.
51.
Azok mennek az életben legtöbbre, akik állandóan vidám lélekkel
S mosolygós arccal végzik kötelességeiket,
Jósorban csendesen örülnek, szerencsétlenségben férfiassan tűrnek.
52.
Amióta megláttalak elkerül az álom
Könnyes szemmel virrasztok a hosszú éjszakákon
Nem vigasztal engem senki, csak a te szerelmed
Mert szeretlek , mert imádlak olyan nagyon téged
Ha tudnálak, el is felejtenélek
Úgy is tudom, nem mondhatlak soha enyémnek
Másnak jutott a szerelmed, nekem csak a bánat
A sóhajom addig száll, amig meghalok utánnad.
53.
Áttekintek a nagy rónaságon, a láthatár hegy és völgytelen
Szívem is most íly vételen róna, nincs benne más csak egy szerelem.
54.
A toll ír, a szív szeret, de téged egy hű szív, soha nem feled.
55.
A szent hitet lelkedből ki ne öld
Akár hogy is csábítson a világ
Olyan a lélek melynek nincsen hite
Mint illat nélkül a virág.
56.
Ahol te vagy, ott szebb a nyár, fecske madár szállj oda, szállj
Mond meg neki, hogy szeretem ,s hogy soha el nem feledem.
57.
A rózsa elhervad, a folyó kiapad,
De az én szívem , tehozzád hű marad.
58.
Azt gondolod eső esik, pedig a szemem könnyezik
Szemem könnyes, arcom nedves, mind ez teérted van kedves.
59.
Amikor én téged először megéáttalak,
Attól az időtöl szivembe, a szivembe csak te élsz
Mint fakadó rózsa , hogy –SZERETLEK- téged, nem tehetek róla.
60.
Amióta megláttalak, rabod lettem néked
Bár merre visz a sorsom, nem feledlek téged
Fenyő erdő árnyékába megírom ezt néked
Így még senkit nem szerettem, mint ahogyan téged.
61.
Az lesz életed legszebb napja,mikor édes anyád könnyeit hullatja
Fehér rudádban csókot adsz kezére, és elindulsz szépen az oltár elébe.
62.
Aki barátját szereti , nem feledi le soha,
Mert az igaz szeretetnek, nincs feledés fátyola.